Dalmady Győző (Kolta, Komárom vármegye, 1836. február 11. – Budapest, 1916. június 30.) magyar jogász, költő, a 19. század utolsó évtizedeinek népszerű lírikusa. 1853-57 között a pesti egyetemen jogot hallgatott, majd az 1860-i nemzeti mozgalmak idején az ifjúság egyik vezetője volt.1861-ben Pest vármegye aljegyzője,1870-tól főjegyzője, 1872-1907 között a megyei árvaszék elnöke volt. 1905-ben, mint közgyűlési elnök irányította a megyei ellenállást a Fejérváry-kormánnyal szemben. A népnemzeti irány művészi eszközeit alkalmazó verseit 1853-tól kezdve közölték a folyóiratok. Több gyűjteményes kötete is megjelent. Lírájában a katolikus szellemű vallásosság lényeges szerepet töltött be a Kossuthot eszményítő hazafias érzés és a családi élet motívumai mellett.